Sokan azt hitték, hogy az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló törvényét (az AI Act-et) elhalasztották, ám ez súlyos tévedés. Bár az úgynevezett „Digital Omnibus” (az EU 2026/1744-es rendelete) valóban későbbre tolta a magas kockázatú rendszerekre vonatkozó bürokratikus kötelezettségeket, az átláthatósági és tartalommegjelölési szabályok türelmi ideje menthetetlenül lejár 2026. december 2-án .
Innentől kezdve a magyar cégeknek is kőkeményen számolniuk kell az új előírásokkal, ha nem akarnak milliós bírságokat kockáztatni . A jogszabály ugyanis nemcsak a technológiai óriásokra vonatkozik, hanem minden olyan hazai vállalkozásra is, amely mesterséges intelligenciát használ tartalomgyártásra vagy ilyen funkciókat épít be a saját neve alatt futó termékeibe .
Mit kell kötelezően jelölni december 2-től?
Az uniós szabályozás alapelve, hogy a felhasználóknak joguk van tudni, ha nem valódi emberrel vagy nem valódi tartalommal találkoznak . Az átláthatósági kötelezettség az alábbi területeket érinti leginkább a mindennapi üzleti gyakorlatban:
| Érintett terület | Kötelezettség és megvalósítás |
|---|---|
| AI-generált képek és videók | Minden mesterségesen létrehozott vizuális tartalomnál biztosítani kell a gépileg olvasható, láthatatlan jelölést (pl. metaadatokba ágyazott információt, digitális vízjelet) . |
| Deepfake anyagok | Az olyan valósághű, de manipulált hang-, kép- vagy videóanyagoknál, amelyek megtéveszthetik a nézőt, a fájlba épített kód mellett a felhasználó számára is jól látható, egyértelmű szöveges figyelmeztetést kell elhelyezni . |
| Ügyfélszolgálati chatbotok | Ha a weboldalunkon vagy a WhatsApp-on egy mesterséges intelligencia válaszol az ügyfeleknek, a beszélgetés indításakor tisztázni kell, hogy egy robottal beszélgetnek . |
| Közérdekű szöveges tartalmak | Ha egy szervezet a nyilvánosság tájékoztatására szánt, közérdekű szövegeket generál mesterséges intelligenciával, akkor a forrást egyértelműen jelölnie kell . |
Fontos kiemelni, hogy az előírások a vadonatúj rendszerekre már 2026. augusztus 2. óta élnek. A most lejáró, négyhónapos türelmi időszak azokra a szoftverekre és generatív megoldásokra vonatkozik, amelyeket már az augusztusi határidő előtt is használtak az Európai Unió piacán .
Ki számít felelősnek? A hazai cégek csapdája
Sok magyar kkv és szoftverfejlesztő gondolja úgy, hogy a szabályozás csak az olyan amerikai óriásokra vonatkozik, mint az OpenAI (ChatGPT) vagy a Midjourney. Ez óriási tévedés. Az EY tanácsadó cég szakértői arra figyelmeztetnek, hogy szolgáltatónak minősül minden olyan vállalat is, amely egy külső AI-motort (API-t) használva a saját neve alatt kínál terméket vagy szolgáltatást.
Ha például egy magyar marketingügynökség saját márkanéven futó, AI-alapú szövegíró szoftvert értékesít a hazai ügyfeleknek (bár a háttérben a GPT-4o dolgozik), akkor a magyar cég felelőssége lesz, hogy a szoftver által kiköpött szövegek vagy képek tartalmazzák a törvény által előírt digitális vízjeleket és jelöléseket .
Két új, azonnali tiltás is életbe lép decemberben
A türelmi időszak végével, december 2-án két rendkívül szigorú tiltás is hatályba lép az EU-ban :
- Teljesen tilos a hozzájárulás nélkül generált, mesterségesen létrehozott intim képek és videók készítése és megosztása .
- Határozottan tiltottá válnak a mesterséges intelligenciával előállított, gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok .
Összefoglalva
A december 2-i határidő nem a távoli jövő zenéje, hanem azonnali feladatot ad a hazai cégeknek. Az uniós AI-iroda és a nemzeti hatóságok az elvárások megsértése esetén akár 15 millió eurós vagy a globális árbevétel 3 százalékát elérő büntetést is kiszabhatnak . Ideje átvilágítani a céges folyamatokat, listázni a marketingben vagy ügyfélszolgálatban használt AI-eszközöket, és felkészíteni a munkatársakat a kötelező jelölések alkalmazására .