Nemhogy elvenné, de még generálja is a munkát az MI

A mesterséges intelligencia nem a munkanélküliséget hozza el, hanem az elvárások drasztikus növekedését és az úgynevezett produktivitási paradoxont.

Nemhogy elvenné, de még generálja is a munkát az MI
Photo by Rahul Mishra / Unsplash

Az elmúlt évek legnagyobb félelme az volt, hogy a mesterséges intelligencia (MI) tömegesen fogja feleslegessé tenni az emberi munkaerőt. A Gartner piackutató intézet legújabb, a barcelonai konferenciáján bemutatott elemzése azonban egészen más jövőt vetít előre: 2030-ig az MI világszerte nettó 1,7 millió új munkahelyet hoz létre. A kutatás szerint a technológia 10,6 millió új pozíciót teremt, miközben 8,9 millió álláshelyet szüntet meg .

A munkavállalók mégsem lélegezhetnek fel teljesen. Bár a fizikai elbocsátások hulláma elmaradni látszik, a dolgozók több mint 20 százalékának – világszerte mintegy 435 millió embernek – gyökeresen megváltozik a munkaköre . A legnagyobb probléma azonban az, hogy a szoftverek által felszabadított időt a munkaadók nem pihenésre adják vissza, hanem még több feladatot zúdítanak a nyakunkba . Ez az úgynevezett MI produktivitási paradoxon .


Miért fáradtabbak a dolgozók az MI mellett?

A Harvard Business Review és más kutatóintézetek friss felmérései megerősítik, hogy a mesterséges intelligenciát használó alkalmazottak jelentős része kimerültebbnek érzi magát, mint a technológia bevezetése előtt . A korábban ígért kánaán – azaz, hogy az automatizáció miatt korábban mehetünk haza – helyett egy egészen más forgatókönyv valósult meg a mindennapokban :

Hova tűnik az MI-vel megspórolt idő?Arány (%)Gyakorlati következmény a dolgozóra nézve
Magasabb teljesítmény-elvárások42%A vezetőség azonnal megemeli a kötelezően leszállítandó feladatok számát (például 3-szor több marketinganyagot kérnek) .
További projektek delegálása27%Mivel a fő feladat gyorsabban elkészül, a dolgozó újabb és újabb projekteket, megbízásokat kap a nyakába .
Az MI ellenőrzése és promptolása18%Rengeteg idő megy el a pontatlan vagy "hallucináló" mesterséges intelligencia kimeneteinek ellenőrzésére, finomhangolására .

Ez a jelenség a munkahelyi "Ratchet-hatás" (kilincsmű-effektus) . Ha a fejlesztő a kódolási asszisztenssel 6 óra helyett 40 perc alatt végez egy feladattal, a menedzser nem engedi el a nap hátralévő részében, hanem a felszabadult időre további 20 órányi munkát próbál beszorítani, mivel a folyamatok felgyorsultak .


Az ellenőrzési adó és a látszólagos gyorsaság csapdája

Az Employment Hero "AI Paradox" jelentése rávilágít egy másik súlyos problémára is: a megkérdezett alkalmazottak 63 százaléka szerint az MI valójában pluszmunkát generál azáltal, hogy folyamatosan ellenőrizni kell az általa gyártott eredményeket . Ez az úgynevezett ellenőrzési adó (Verification Tax) .

A fejlesztők körében végzett mérések döbbenetes eredményt hoztak. Míg a programozók szinte biztosak voltak benne, hogy az MI-eszközökkel legalább 20%-kal gyorsabban dolgoznak, a tényleges mérések során kiderült, hogy 19%-kal lassabban fejezték be a valós feladatokat. Az időt elvitte az "majdnem jó, de mégsem egészen" kódok hibakeresése és foltozgatása .


Összefoglalva

A Gartner és a nemzetközi kutatások adatai egyértelmű üzenetet hordoznak a cégvezetők számára: a mesterséges intelligencia nem csodaszer, amit csak úgy rá lehet önteni a régi munkafolyamatokra . Ha a vállalatok nem tervezik újra a munkafolyamatokat, és csupán a mennyiségi elvárásokat skálázzák fel a végtelenségig, az MI nem hatékonyságnövekedést, hanem a munkavállalók tömeges kiégését és a minőség drasztikus romlását fogja eredményezni .


Források